Gyerekkoromban is különös vonzódást éreztem a fotózás iránt, és szívesen kölcsönvettem a család fényképezőgépeit, és örökítettem meg az utazásokat, és érdekesnek gondolt jeleneteket.
Első saját kamerám egy egyszerű automata kompakt filmes gép volt, amit a főiskolás évek alatt vásároltam, majd ezt gyorsan egy tükörreflexesre cseréltem, ami idővel komplett rendszerré nőtte ki magát. Ezután iratkoztam be Zsila Sándor természetfotós tanfolyamára, és ennek elvégzése után a Fényecset fotóklub tagja lettem. A gyermekeim születésével kicsit alábbhagyott az érdeklődésem a természetfotózás iránt.
Képeim ugyan legtöbbször a természetben készítem, de nem klasszikus természetfotók. Szeretek kísérletezni, de ösztönszerűen fényképezni is. Gyakran törekszem arra, hogy ne valósághűen adjam vissza a látványt, hanem látomásszerűen, átformálva, esetleg lecsupaszítva. Kedvelem az absztrakt és minimalista stílust.
Szabályokat megszegve, merészen, megfelelési kényszer nélkül komponálok, ha éppen úgy éreztem jónak.
Ritkán keresem a védett növényeket, inkább a közönséges, gyakran előforduló fajokból szeretném kihozni a szépséget.
Nincs hozzászólás on This Post